HTML

Nagyváradi vár

1241-ben földvár állt ezen a helyen faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra. 1557-től hadászati jelentőséggel bírt. Mai formáját - ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal - 48 évig építették, 1570-1618 között. Olasz építészek keze munkáját dicséri. Az idők során megtámadták a tatárok, törökök, felkelők, az erdélyi fejedelemségek csapatai és az osztrákok, ám a ma is látható várfalakat mindössze két alkalommal tudta az ellenség bevenni. Ez év áprilisában elkezdték a vár felújítását. A restaurálás első szakaszában (2010 és 2015 között) a középkori erődítmény 8 épületszárnya, összesen 190 helyisége újul meg.

Bazilika 

II.János Pál pápa 1992-ben a templomot bazilikai rangra emelte. Az 1752-1780 között épült római katolikus bazilika barokk stílusú templom. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagyváradon 1892-ben dr. Schlauh Lőrinc - akkori váradi bíboros - Link Fülöp budapesti ötvösművészt kéri meg, hogy készítsen el egy csodás mellszobrot, hermát (ereklyetartót) Szent László Királyról. A váradi római katolikus székesegyházban őrzik, a herma tartalmazza László király koponyacsontjának egy darabját. Nagyváradon minden évben nagy ünnepséget, körmenetet tartanak a Hermával, melyre mindig sok zarándok, turista érkezik, megemlékezvén I. Szent László királyról. Az ünnep mindig a Húsvét utáni ötödik vasárnap van a székesegyházban.                           

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Püspöki palota

100 szobája és 365 ablaka van. Tervezője az ismert osztrák építész Franz Anton Hillebrant aki barokkos stílusjegyekkel látta el a palotát. A munkálatok 1762-ben kezdődtek. Az U alakú építmény egy udvart zár közre. A palota vendégei között tudhatja Mária Terézia császárnőt és II József császárt is. Mennyezetét, falait freskók borítják. Az 1948-49-es évek végzetes fordulatot hoznak a palota életébe. A görög kommunisták fellázadtak országuk királya ellen, a felkelés kudarcba fulladt. A görög partizánok gyerekei közül mintegy ezer főt Nagyváradra menekítettek, és a Püspöki Palotában szállásolták el. A püspökség négy órát kapott az épület elhagyására, a gyerekek pedig az elkövetkező évek alatt tönkretették az épületet. 1963-ban a palota használati jogát  a város kapta meg. Így 1971 január 17.-én a barokk palotában megnyílt a Körösvidéki Múzeum. Az egyház 1996-ban kezdi meg törvényes úton visszaszerezni a püspöki palotát. 8 év után 2004. július 9.-én a Román Legfelsőbb Bíróság kimondja: a katolikus egyház visszakapta a palota használati jogát. A múzeumnak 5 éve van arra, hogy új helyen mutassa be értékeit.                                    Kanonok sor

Az épületegyüttest az akkori püspök, Forgách Pál, elképzelései alapján építették, a papok számára. Tíz lakás húzódik meg a 253 méter hosszú, 56 pillér tartotta boltíves folyosó mögött. A kanonok sort több fázisban, több mint 100 éven át 1753-1875 között építették. Egyedi kinézetét az 56 oszlop által fenntartott 253 m hosszú folyosó kölcsönzi.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nyilvanosnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr732261695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása